A Fidesz-kormánynak egyszerűen nincs más választása, mint a követni az IMF által meghatározott pályát – áll a Barclays Capital legfrissebb elemzésében. A londoni üveggömb szerint a magyar gazdaság az idén 1 százalékot meghaladó mértékben bővülhet.
A feltörekvő piacokról szóló legfrissebb negyedéves áttekintés Magyarországról szóló fejezetében a Barclays Capital elemzői felidézik: öt mínuszos negyedév után 2010 első három hónapjában a GDP év/év alapon már 0,1 százalékkal nőtt, negyedéves összevetésben pedig (a szezonálisan kiigazított adatok alapján) 0,9 százalékkal bővült a gazdaság.
Barclays Capital-prognózisok 2010 2011
GDP-növekedés (év/év) 1,1 3,3
A belső fogyasztás hozzájárulása (százalékpont) -0,1 3,2
A nettó export hozzájárulása (százalékpont) 1,2 0,4
GDP (milliárd dollár) 123 152
Folyó fizetési mérleg (milliárd dollár) -0,9 -1,7
Bruttó külső adósságállomány (milliárd dollár) 160 182
GDP-arányos költségvetési hiány -3,9 -3,5
Infláció (év végén) 2,9 3,1
Euróárfolyam (év végén) 280 270
Ázsia, Németország és a hazai kereslet
A növekedés motorja az export, ebben pedig Ázsia súlya folyamatosan erősödik. Az ázsiai kereslet erősödése egyrészt a közvetlenül oda irányuló szállításoknak is lendületet adott, másrészt az eurózóna – mindenekelőtt Németország – exportőreinek beszállító magyarországi cégek termékei iránt is nőtt a kereslet.
A hazai kereslet ugyanakkor továbbra is gyenge, bár a kiskereskedelmi forgalmi adatokból a korábban gondoltnál kedvezőbb 2010-es mutatókra lehet következtetni – vélik a Barclays Capital elemzői.
A szakemberek mindezek alapján fölfelé módosították az idei GDP-növekedésre vonatkozó, három hónappal korábbi prognózisukat: míg márciusban „mindössze” 0,4 százalékos, addig június közepén már 1,1 százalékos bővülést várnak 2010-ben a magyar gazdaságtól.
A második, a harmadik és a negyedik negyedévben a Barclays Capital prognózisa szerint rendre 1,6, 1,5, illetve 1,3 százalékos GDP-növekedés várható.
Folyó fizetési mérleg, adósság, infláció, alapkamat
A javuló belső fogyasztás az oka, hogy a külkereskedelmi mérleg stabil többlete ellenére a folyó fizetési mérleg az idén deficites lehet, bár a hiány várhatóan nem haladja meg a GDP 1 százalékát.
A mintegy 130 milliárd eurós (a GDP 137 százalékára rúgó) teljes külső adósságállomány magas ugyan, de a Barclays Capital szerint finanszírozható, nem kis részben a 35 milliárd eurós jegybanki tartaléknak köszönhetően.
A magas importenergia-árak miatt az infláció a szakemberek szerint a vártnál lassabban fog csökkenni, mindazonáltal 2010 végére kevéssel a 3 százalékos jegybanki cél alá, 2011 első negyedévében pedig (döntően a bázis emelkedésének köszönhetően) 2,5 százalék környékére csökkenhet.
Amennyibe a júliusban esedékes IMF-revízió „mindent rendben talál”, és a kormány továbbra határozottan kiáll a Bajnai-kabinet (és az IMF) által kitűzött 3,8 százalékos hiánycél mellett, úgy a jegybank tovább csökkentheti az alapkamatot – vélik a Barclays elemzői. Az irányadó ráta az év végére 4,5 százalékra csökkenhet. A kamatcsökkentés várhatóan nem fogja gyengíteni a forintot; az árfolyamot sokkal inkább a globális kockázatvállalási hajlandóság változásai mozgatják – szögezik le a szakemberek.
Saját kárán tanult a kormány
A Fidesz-kormány tanult a június eleji, nem túl szerencsés nyilatkozatok utáni heves piaci reakciókból – vélik a Barclays elemzői, akik úgy vélik: a Görögországgal való példálózást nagy valószínűséggel a hazai közönségnek szánták a Fidesz vezetői.
Azóta Orbán Viktor miniszterelnök is egyértelműen a 3,8 százalékos deficitcél tartása mellett foglalt állást. A kormány „akciótervét” illetően a Barclays Capital elemzői (is) megjegyzik: míg a kiadáscsökkentő intézkedések azonnali hatályúak, addig az adócsökkentések bevezetése várhatóan 2011-re tolódik.
Kilátások, kockázatok
A fiskális kiigazítás terén Magyarország jól áll, amit az is jelez, hogy az elsődleges államháztartási mérleg a legsúlyosabb válság idején is többletet mutatott. Amennyiben a gazdasági helyzet normalizálódik, és a kormány végrehajtja a szükséges strukturális reformokat, úgy a (jelenleg a GDP 80 százalékához közelítő) államadósság is gyors ütemben csökkenthető lesz.
Ami a kockázatokat illeti: a növekedési pályát makrooldalról a magyar termékek iránti külföldi kereslet visszaesése, politikai oldalról pedig az veszélyeztetheti, ha az októberi önkormányzati választások előtt a kormány újra a június elején hallottakhoz hasonló „retorikához” folyamodik. Kisebb súrlódásokra lehet számítani továbbá a pénzügyi szektorral a „bankadó” tárgyában folytatott egyeztetéseken is.
A feltörekvő piacokról szóló legfrissebb negyedéves áttekintés Magyarországról szóló fejezetében a Barclays Capital elemzői felidézik: öt mínuszos negyedév után 2010 első három hónapjában a GDP év/év alapon már 0,1 százalékkal nőtt, negyedéves összevetésben pedig (a szezonálisan kiigazított adatok alapján) 0,9 százalékkal bővült a gazdaság.
Barclays Capital-prognózisok 2010 2011
GDP-növekedés (év/év) 1,1 3,3
A belső fogyasztás hozzájárulása (százalékpont) -0,1 3,2
A nettó export hozzájárulása (százalékpont) 1,2 0,4
GDP (milliárd dollár) 123 152
Folyó fizetési mérleg (milliárd dollár) -0,9 -1,7
Bruttó külső adósságállomány (milliárd dollár) 160 182
GDP-arányos költségvetési hiány -3,9 -3,5
Infláció (év végén) 2,9 3,1
Euróárfolyam (év végén) 280 270
Ázsia, Németország és a hazai kereslet
A növekedés motorja az export, ebben pedig Ázsia súlya folyamatosan erősödik. Az ázsiai kereslet erősödése egyrészt a közvetlenül oda irányuló szállításoknak is lendületet adott, másrészt az eurózóna – mindenekelőtt Németország – exportőreinek beszállító magyarországi cégek termékei iránt is nőtt a kereslet.
A hazai kereslet ugyanakkor továbbra is gyenge, bár a kiskereskedelmi forgalmi adatokból a korábban gondoltnál kedvezőbb 2010-es mutatókra lehet következtetni – vélik a Barclays Capital elemzői.
A szakemberek mindezek alapján fölfelé módosították az idei GDP-növekedésre vonatkozó, három hónappal korábbi prognózisukat: míg márciusban „mindössze” 0,4 százalékos, addig június közepén már 1,1 százalékos bővülést várnak 2010-ben a magyar gazdaságtól.
A második, a harmadik és a negyedik negyedévben a Barclays Capital prognózisa szerint rendre 1,6, 1,5, illetve 1,3 százalékos GDP-növekedés várható.
Folyó fizetési mérleg, adósság, infláció, alapkamat
A javuló belső fogyasztás az oka, hogy a külkereskedelmi mérleg stabil többlete ellenére a folyó fizetési mérleg az idén deficites lehet, bár a hiány várhatóan nem haladja meg a GDP 1 százalékát.
A mintegy 130 milliárd eurós (a GDP 137 százalékára rúgó) teljes külső adósságállomány magas ugyan, de a Barclays Capital szerint finanszírozható, nem kis részben a 35 milliárd eurós jegybanki tartaléknak köszönhetően.
A magas importenergia-árak miatt az infláció a szakemberek szerint a vártnál lassabban fog csökkenni, mindazonáltal 2010 végére kevéssel a 3 százalékos jegybanki cél alá, 2011 első negyedévében pedig (döntően a bázis emelkedésének köszönhetően) 2,5 százalék környékére csökkenhet.
Amennyibe a júliusban esedékes IMF-revízió „mindent rendben talál”, és a kormány továbbra határozottan kiáll a Bajnai-kabinet (és az IMF) által kitűzött 3,8 százalékos hiánycél mellett, úgy a jegybank tovább csökkentheti az alapkamatot – vélik a Barclays elemzői. Az irányadó ráta az év végére 4,5 százalékra csökkenhet. A kamatcsökkentés várhatóan nem fogja gyengíteni a forintot; az árfolyamot sokkal inkább a globális kockázatvállalási hajlandóság változásai mozgatják – szögezik le a szakemberek.
Saját kárán tanult a kormány
A Fidesz-kormány tanult a június eleji, nem túl szerencsés nyilatkozatok utáni heves piaci reakciókból – vélik a Barclays elemzői, akik úgy vélik: a Görögországgal való példálózást nagy valószínűséggel a hazai közönségnek szánták a Fidesz vezetői.
Azóta Orbán Viktor miniszterelnök is egyértelműen a 3,8 százalékos deficitcél tartása mellett foglalt állást. A kormány „akciótervét” illetően a Barclays Capital elemzői (is) megjegyzik: míg a kiadáscsökkentő intézkedések azonnali hatályúak, addig az adócsökkentések bevezetése várhatóan 2011-re tolódik.
Kilátások, kockázatok
A fiskális kiigazítás terén Magyarország jól áll, amit az is jelez, hogy az elsődleges államháztartási mérleg a legsúlyosabb válság idején is többletet mutatott. Amennyiben a gazdasági helyzet normalizálódik, és a kormány végrehajtja a szükséges strukturális reformokat, úgy a (jelenleg a GDP 80 százalékához közelítő) államadósság is gyors ütemben csökkenthető lesz.
Ami a kockázatokat illeti: a növekedési pályát makrooldalról a magyar termékek iránti külföldi kereslet visszaesése, politikai oldalról pedig az veszélyeztetheti, ha az októberi önkormányzati választások előtt a kormány újra a június elején hallottakhoz hasonló „retorikához” folyamodik. Kisebb súrlódásokra lehet számítani továbbá a pénzügyi szektorral a „bankadó” tárgyában folytatott egyeztetéseken is.
(forrás: ecoline.hu)
